A Hűségszolgálat Érdemrend Lovagi Rangfokozatát adományozta Ion Iliescu államfő Marosvásárhely három jeles személyiségének, köztük Izsák Márton szobrászművésznek. A kitüntetéseket ápr. 12-én Razvan Theodorescu művelődésügyi és egyházügyi miniszter adta át Ovidiu Natea prefektus, Burkhardt Árpad alprefektus, Virág György megyei tanácselnök, Dorin Florea polgármester, Nicolae Baciut művelődési és egyházügyi igazgató és a megyei közintézmények vezetőinek jelenlétében. Izsák Márton, aki egyúttal 90. születésnapját ünnepelte, meghatottan, örömmel vette át a kitüntetést. /(antalfi): Elnöki kitüntetés marosvásárhelyi személyiségeknek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./ Bensőséges ünnepségen köszöntötték barátai, tisztelői ápr. 12-én Marosvásárhelyen a 90 éves Izsák Márton szobrászművészt. A születésnapi megemlékezésre eljött a kulturális szaktárca minisztere, Razvan Theodorescu is, aki előzőleg a prefektúrán rangos kitüntetést adott át az ünnepeltnek. Ott voltak a megye, a város vezetői, a kulturális élet jelesei, művészkollégák és sokan mások. Razvan Theodorescu a gazdag életmű drámaiságát hangsúlyozta beszédében. Dorin Florea polgármester a köztéri szobrok szerzőjét dicsérte Izsák Márton személyében és a holokauszt emlékére emelendő emlékmű közelgő avatására tért ki. Csegzi Sándor az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság helyi fiókja nevében is szólva, a friss Bolyai-kötetet adta át a két Bolyairól készült szoborkompozíció társszerzőjének. /(nk): Születésnap a Tükörteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
2003. április 26.
A marosvásárhelyi zsidó lakosok deportálásának 59. évfordulójára és a holokauszt áldozataira emlékezve Marosvásárhelyen emlékművet avatnak május 4-én. Ekkor kerül sor Izsák Márton bronzszobrának leleplezésére. A szobor talapzatán négy márványtáblát helyeznek el, amelyek négy nyelven, héberül, angolul, románul és magyarul hirdetik majd, hogy milyen eseményeknek állított emléket a marosvásárhelyi Zsidó Hitközség. Az avatás napján csak ideiglenes felirat kerül a táblákra, amelyeket majd leszerelnek, és bevésik azt a szöveget, amelyben egy közös megbeszélés során állapodott meg Rasvan Theodorescu művelődési miniszter, NateaOvidiu prefektus, Nicolae Baciu, a megyei művelődési felügyelőség vezetője, Virág György, a megyei tanács elnöke, Dorin Florea polgármester illetve Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség vezetője. Fodor Imre alpolgármester úgy tudja, hogy a miniszter javaslatára, utasítására született a tervezett felirat. Fodor Imre véletlenül szerzett tudomást a szövegről, ami váratlanul érte, mivel maga is sokat tett annak érdekében, hogy a szobrot felállítsák. A felirat így hangzik: A marosvásárhelyi és környékbeli zsidók emlékére, akiket a fasiszta magyar rezsim deportált 1944 tavaszán, és akiket a náci haláltáborokban öltek meg. - Ha ebben a formában marad a szöveg, nem veszek részt a felavatáson - hangsúlyozta Fodor Imre, amit a hitközség vezetőjével is közölt, s ajánlatot tett egy árnyaltabb és pontosabb megfogalmazásra, amelyben a fasiszta magyar rezsim helyett az állna, hogy a német csapatok által elfoglalt Magyarországon létrehozott fasiszta rezsim által 1944 tavaszán deportált zsidók emlékére, akiket a náci haláltáborokban öltek meg. Fodor Imre szerint, mivel a helyi hitközség nem ragaszkodik az eredeti szöveghez, az RMDSZ országos vezetőségének kellene erről tárgyalnia a művelődési miniszterrel, amíg a végső szöveg fel nem kerül a táblákra. Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség vezetője szerint valóban volt szó arról, hogy a szobor talapzatára kerülő szövegben meg kellene különböztetni, hogy a deportálás ki által történt, és több változatból fogadták el a szóban forgó szöveget. Ugyanakkor elmondta, hogy biztosították Fodor Imre alpolgármestert is arról, hogy a későbbiekben, amikor a végleges táblát felszerelik, közös megegyezés alapján olyan felirat kerül rá, hogy miatta senki se érezze sértve magát. /(bodolai): Milyen felirat kerül a Holokauszt- szoborra? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2003. április 26.
Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 2.
Márc. 30. és ápr. 3-a között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház előcsarnokát a kiadók, könyvek vették birtokukba. Az úgynevezett Gaudeamus Karavánt (mely Marosvásárhelyen kívül Kolozsváron és Craiován „landol") második alkalommal szervezte meg a Román Rádió Közhasznú Társaság. A vásáron mintegy harminc kiadó, könyvforgalmazó cég van jelen, és az egész sokaságból mindössze egyetlen egy stand sarkában látható néhány magyar nyelvű kötet, melyeket a marosvásárhelyi Lyra Kiadó állított ki. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem standján egyetlen magyar nyelvű egyetemi jegyzet, tankkönyv sem található – ugyanis a rendezvény profilja az egyetemi tankönyv, az ifjúsági és gyermekirodalom. A Gaudeamus Karaván marosvásárhelyi könyvvásárának a fő védnöke az a Nicolae Baciut író, tévétudósító, a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, aki 1989 óta számtalanszor adta tanúbizonyságát magyarellenességének. /(Máthé Éva): Magyar könyv, román könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2006. március 8.
Március 7-én Nicolae Baciut, a megyei művelődési felügyelőség főfelügyelője Szászrégenbe és Holtmarosra ment, hogy meggyőződjön, betartják-e a háborús bűnösök kultuszának betiltására vonatkozó kormányrendeletet, jelesül, hogy Wass Albert író szobrát nem helyezhetik nyilvános közszemlére. Korábban a szászrégeni plébániatemplom és a holtmarosi református templom udvarán állították fel az író mellszobrát, amelyet – mivel Romániában hivatalosan nem rehabilitálták Wass Albertet – zárt helyiségbe vittek. Holtmarosra a látogatók kifogásolták, hogy a szobor a templomban van és értelmezésük szerint ez is nyilvános hely. Bartha József református lelkipásztor elmondta, engedelmeskedett a felszólításnak, a templom udvaráról bevitte a szobrot, de még jobban nem tudja elrejteni, mert nincsen hova. A megyei kultúrbiztos azt ajánlotta, hogy raktárhelyiségbe kell zárni a szobrot. Szászrégenben a katolikus plébánia a szobor a templom mögötti hittanterembe került, ahol kevesen láthatják. /(vajda): Parancsra kötődnek? Wass Albert raktárba való! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
